A rábapordányi Vöröskereszt, a nyugdíjas Klub és az Önkormányzat október 14-én kirándulást szervezett. A több mint ötven fős csoport busszal utazott Jákra, ahol megtekintették a Jáki templomot, valamint Szalafőn részt vehettek egy tökmagolaj sajtoláson, ahol végigkísérték illetve résztvevői is voltak. Visszafelé megálltunk a Velemi gesztenyefesztiválon, hogy szemügyre vegyék a fesztiválon több száz méteren végig kirakott kézműves tárgyakat. A vacsorát követően indultunk vissza Rábapordányba.
További képek ITT tekinthetők meg!
Az Agrárminisztérium agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkára és az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős helyettes államtitkára meghozta döntését a Zöld Óvoda és Örökös Zöld Óvoda pályázatokról.
Az Agrárminisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár 2018-ban is kihirdetette a Zöld Óvoda és Örökös Zöld Óvoda nyílt pályázatot óvodák számára.
2018. április 30-ig összesen 44 feladatellátási hely nyújtotta be pályázati anyagát (20 intézmény első alkalommal, 8 intézmény második alkalommal, 10 intézmény harmadik alkalommal, 6 intézmény az Örökös Zöld Óvoda címre).
Örömmel értesültünk arról, hogy a Rábapordányi Óvoda által benyújtott pályázata is elnyerte a Zöld Óvoda címet első alkalommal.
A hatvan év felettieket köszöntöttük szombaton községünkben. Rábapordányban már hagyomány, hogy az Idősek Napja alkalmából Rábapordány Község Önkormányzata vendéglátással, műsorral kedveskedik a szép korúaknak. Az ENSZ 1991-ben nyilvánította október elsejét az Idősek Világnapjának, s Rábapordányban októberben kedveskednek vendéglátással, ajándékműsorral a község 60 év feletti lakóinak, s közülük idén is szép számmal fogadták el a szíves invitálást. „Önmagát becsüli meg minden nemzedék azáltal, hogy tudomásul veszi: a világ nem vele kezdődött.” Ez a gondolat segít abban, hogy helyesen lássuk a világot, hogy a saját helyzetünket is jól értékeljük. Nekünk, a ma aktív nemzedékének tisztában kell lennünk azzal, hogy mindannak az alapjait, amit ma megteremthetünk, létrehozhatunk, az előző generációk tették le – folytatta, arra is felhívva a figyelmet, hogy szüleinknek, nagyszüleinknek, dédszüleinknek mennyivel szegényesebb körülmények között kellett helytállniuk, legyen szó munkáról, vagy a család összetartásáról. Az Idősek Napi program a Rábapordányi Levendulakert Óvoda óvodásainak vidám műsorával, valamint a Bágyogszováti József Attila Rábapordányi Telephelyének diákjainak előadásával folytatódott. Ezt követően a jó hangulatot tovább fokozta az Egyedi Színjátszó Kör az arcokra mosolyt csaló műsora. A hangulatról Remete László és zenekara gondoskodott.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.), 29. § (7) bekezdése értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt (kutat), és a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.
A kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító kút vízjogi engedély nélkül került megépítésre, vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási engedélyt kell kérni. Tekintettel arra, hogy a Vgtv. nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító kutak között, így ezek utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező jegyző, illetve a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező fővárosi, és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (a továbbiakban: katasztrófavédelmi igazgatóság) között. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján a jegyző engedélye szükséges
a) olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
aa) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
ac) nem gazdasági célú vízigény;
b) az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.
Röviden összefoglalva a fenti feltételeket: a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet, 500 m3/év vízigénybevétel alatti, a kút épülettel rendelkező ingatlanon van, magánszemély a kérelmező, a kút házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja; a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál, akkor a fennmaradási engedélyezés a jegyző hatáskörébe tartozik.
Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem a katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása!
Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági célú vízigénybe beletartozhat a locsolás, vagy az állatitatás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem a saját háztartási igényeit elégíti ki, azaz a víz használatával gazdasági haszonnal járó tevékenységet végez.
Vízjogi fennmaradási engedélyezés menete:
A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelem benyújtása előtt tervdokumentációt kell készíttetni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) szerint. Fontos, hogy a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) szerint tervdokumentációt csak olyan tervező készítheti, aki a Magyar Mérnöki Kamara erre följogosító szakterületi tervezői jogosultságával rendelkezik. A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelemnek tartalmazni kell a BM rendelet által előírt adatokat.
Az eljárás mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól.
A kérelemhez csatolni kell a tervdokumentációt és a tervező mérnöki jogosultságát igazoló igazolásokat a BM rendelet szerint.
A fennmaradási engedélyezési eljárás során szakértőként be kell vonni az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságot annak megállapítására, hogy a kút nem veszélyeztet karszt- vagy rétegvíz készletet.
Csak a szakhatósági hozzájárulás, valamint a szakértői vélemény esetén adhat ki a jegyző fennmaradási engedélyt!
A jelenleg hatályos jogszabály alapján a fennmaradási engedélyezési eljárást a jogalkotó kiterjeszti mind az ásott, mind a fúrt kutakra. Vagyis minden olyan kútra vonatkozóan fennmaradási engedélyt kell kérni, amelyet engedély nélkül létesítettek függetlenül attól, hogy ténylegesen használják-e.
A kutak fennmaradási engedélyezése során csak akkor kell a szakhatóságot bevonni, ha a kút ivóvíz igény kielégítésére szolgál. Vagyis amennyiben van vezetékes ivóvíz az ingatlanon és a kút pl.: csak locsolásra, vagy állatitatásra szolgál és ez nem gazdasági célból használják, akkor nem kell a Népegészségügyi Főosztályt szakhatóságként bevonni. A szakhatóság az eljárása során a kérelmezőt akkreditált laboratórium vízmintavételre kötelezi és megfelelő vízminőség esetén adja meg a szakhatósági hozzájárulását.
Felhívom az ingatlantulajdonosok figyelmét, hogy a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítására törvényjavaslat került benyújtásra az országgyűlés elé. A módosítási javaslat a jelenlegi 2018. december 31-i, kutak legalizálási határidejét kitolná, továbbá az eljárás menetére vonatkozóan is könnyítéseket tartalmaz.
Rábapordány, 2018. október 12.
Pető Attila
jegyző
Szeretettel köszöntöm honlapunkon!
Visy László polgármester
